Rendetlen gyerekek, rendetlen felnőttek? – a gyermekkori szokások hatása a felnőttkori életünkre - 3. rész

Sok szülő találkozik a kihívással, hogy gyermeke szobája mindig kaotikus állapotban van: játékok szanaszét, ruhák szétdobálva, és bár minden nap próbálnak rendet rakni, ez csak átmeneti siker. De vajon valóban előre meghatározza egy rendetlen gyerekkor, hogy a felnőttkorunkban is nehézséget okoz majd a rendezettség? Vagy a rendetlenség a gyerekkor velejárója, amely később, a felelősségteljesebb években egyszerűen megszűnik? A sorozat az Euro Mini Storage együttműkdésével készült.

A gyermekek rendetlenségének okai mélyen gyökereznek. A legtöbb kisgyerek számára a játék és a felfedezés fontosabb, mint a rendrakás. Gyakran előfordul, hogy a gyerekek egyszerre több játékkal is játszanak, szerteszét hagyják őket, és miután valami újat találnak ki, előző dolgaikat már elfelejtik. Ezenkívül a rend és rendszerezés készségei is fokozatosan fejlődnek ki, a gyerekek tehát idővel tanulják meg, hogyan tartsanak rendet.

A személyiség és a környezet hatása

Fontos kérdés, hogy egy gyerek rendetlensége a személyiségéhez kötődik, vagy a környezetéhez. Vannak gyerekek, akik természetüknél fogva rendezettebbek, míg mások a szabadabb, rendszertelenebb környezetet kedvelik. Emellett nagy szerepe van a szülők mintájának is. Ha a szülők rendszeresen és tudatosan ügyelnek a rendre, a gyermek nagyobb eséllyel követi a példájukat.

A kutatások szerint az otthoni szokások és szabályok nagyban befolyásolják, hogy a gyerekek milyen szokásokat vesznek fel. Ha a szülők következetesen segítik a gyermeket abban, hogy megtanulja a rendrakás alapjait, az valószínűleg hatással lesz felnőttkori szokásaira is. Másfelől, ha nincs megfelelő példa vagy útmutatás, a gyerek nem biztos, hogy tudatosan megtanulja, hogyan tartson rendet.

A rendetlenség kreativitásra gyakorolt hatása

Érdekes módon a rendetlenség nem feltétlenül negatív dolog. Tanulmányok kimutatták, hogy a kaotikus környezet olykor kreativitást serkenthet. Egy rendetlen szobában a gyerekek hajlamosabbak új ötletekkel és játékokkal előállni, hiszen az improvizációra, felfedezésre ösztönző környezet segíthet kreatív gondolkodásuk kibontakozásában. Azonban fontos, hogy a kreatív káosz ne váljon kontrollálhatatlanná – egy minimális rend szükséges ahhoz, hogy a gyermek később felnőttként is képes legyen rendszerezni gondolatait és környezetét.

Fejlődhet-e a rend iránti igény?

A rend iránti igény és a rendszerezési képesség a korral alakul. A legtöbb gyerek az iskoláskor folyamán kezdi el kialakítani a saját rendjét, ahogy az iskolai életben is találkozik a rend, rendszerezés fontosságával. A tanárok által elvárt szabályok, mint a pad vagy az iskolatáska rendben tartása, apró lépésenként segítik a gyerekeket abban, hogy jobban megszokják a rendezett környezetet.

Szintén előfordulhat, hogy egy fiatalabb korban rendetlen gyerek, ahogy nagyobb felelősséget vállal az évek során – például saját munkahelye vagy lakása lesz –, természetesen hajlamosabb lesz a rendezettségre. A felnőttkorban bekövetkező környezeti és életmódbeli változások, például a munkahelyi szabályok és a párkapcsolati elvárások, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rend iránti igény megjelenjen.

Tanítható a rend szeretete?

A rendezettség iránti igény kialakítása gyerekkorban elkezdhető. A szülők számos apró szokással segíthetnek, hogy a gyerek természetesnek vegye a rendrakást:

• Játékos rendrakás: Az elpakolás lehet játék is. Például "ki tud több játékot összeszedni egy perc alatt" versenyekkel.
• Rendszeresség: Ha minden nap egy kis időt szánnak a rendrakásra, a gyermek fokozatosan megszokja, hogy a rend tartása természetes folyamat.
• Jutalmazás: Időnként egy kis jutalom is ösztönző lehet, ha a gyermek rendet rak. Fontos azonban, hogy ne legyen túlzásban, hiszen hosszú távon a belső motiváció kialakítása a cél.

Milyen felnőtt válhat egy rendetlen gyerekből?

Sok felnőtt, aki gyerekkorában nem volt különösebben rendes, mégis megtanulta később, hogy a rendezettség előnyt jelent az élet számos területén. Az olyan területeken, mint a munkahelyi hatékonyság vagy az otthoni életvezetés, a rend gyakran a siker egyik kulcsa.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a rendetlenebb gyerekkor nem egyenlő azzal, hogy valaki felnőttként is rendetlen lesz. Sokan felnőttként alakítanak ki olyan szokásokat, amelyekkel stabil és rendezett környezetet teremtenek maguk körül, akár azért, mert munkahelyi elvárások miatt kényszerülnek rá, akár mert egyszerűen rájönnek, hogy ez megkönnyíti mindennapjaikat.

Konklúzió: a rendetlenség nem sors, hanem szokás

A gyermekkori rendetlenség nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki felnőttként is rendetlen lesz. Bár a gyerekkorban kialakított szokások nagy szerepet játszanak a felnőttkori életmódban, ezek később megváltozhatnak. A gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy a rend nemcsak esztétikai szempontból fontos, hanem megkönnyíti az életet és hozzájárul a belső egyensúlyhoz is. A szülők szerepe kulcsfontosságú abban, hogy egy olyan alapot adjanak gyermekeiknek, amely segít a rendezettség iránti igény kialakításában, de ezt kényszer nélkül, támogató módon tegyék.

Bár a gyermekkori rendetlenség nem feltétlenül jelzi előre a felnőttkori rendezetlenséget, a rendszeres szokások és a támogató környezet segítségével megteremthetjük az alapját annak, hogy gyermekeinkből rendezett, kiegyensúlyozott felnőttek váljanak.