Ami kimondatlan marad az üzleti kommunikációban 

Üzleti kommunikációról beszélni sokszor ott a legérdekesebb, ahol valójában nincsenek leírt szabályok. Mert a legnagyobb különbségek nem a tárgyalóasztalnál ülve, hanem a gesztusokban, a hallgatásokban és az időhöz való viszonyban jelennek meg. A déli és keleti üzleti kultúrák éppen ezért számos ponton eltérnek az európai, racionálisabb, szabályokra épített üzleti világtól.

Dél-Európában – például Olaszországban, Spanyolországban vagy Görögországban – az üzlet elsősorban kapcsolat. A bizalom itt nem prezentációkból és referencialistákból épül fel, hanem személyes jelenlétből, közös ebédekből, hosszú beszélgetésekből. A tárgyalások gyakran érzelmileg telítettebbek, hangosabbak, gesztusokban gazdagabbak. Az európai északi régiókhoz képest kevésbé számít a precíz időzítés: egy megbeszélés csúszása nem feltétlenül tiszteletlenség, sokkal inkább a kapcsolat építésének természetes mellékhatása.

A keleti üzleti kultúrák – különösen az arab, indiai és kelet-ázsiai régiók – egészen más logika mentén működnek. Itt a hierarchia sokkal hangsúlyosabb. Nem mindegy, ki beszél, mikor és kinek a nevében. A döntések gyakran nem azonnal születnek meg, mert a háttérben családi, társadalmi vagy szervezeti egyeztetések zajlanak. A "nem" ritkán hangzik el nyíltan. Helyette kerülő mondatok, udvarias elhalasztások, finom jelzések utalnak a valódi álláspontra. Ez az európai direkt stílushoz szokott üzletember számára sokszor félreérthető.

Európában – különösen Közép- és Észak-Európában – a kommunikáció inkább lineáris és feladatorientált. Agenda, határidő, jegyzőkönyv, döntési pontok. A mondatok rövidebbek, a cél világosabb: minél gyorsabban megállapodni. Itt az őszinte egyenesség érték, míg keleten a túl direkt beszéd akár arcvesztéssel járhat.

A legnagyobb különbség mégis a gondolkodásmódban rejlik. Európában a hatékonyság a gyorsaságban mérhető. Délen a hatékonyság a kapcsolat minőségétől függ. Keleten pedig a harmónia és a tisztelet fontosabb, mint a tempó.

Aki ma globális piacon gondolkodik, annak nem csak nyelveket kell beszélnie, hanem kulturális kódokat is olvasnia kell. Mert egy jó üzlet nem mindig ott születik meg, ahol a legjobb érveink vannak – hanem ott, ahol a másik fél érti, hogyan beszélünk hozzá.