HRGLOBE

Vannak vezetők, akiknek elég belépniük egy szobába ahhoz, hogy megváltozzon a hangulat. Figyelnek rájuk, kíváncsiak a véleményükre, és akkor is hatással vannak a környezetükre, amikor éppen nem ők beszélnek. Nem feltétlenül ők a leghangosabbak, a leglátványosabbak vagy a legmagasabb pozícióban lévők, mégis van bennük valami, ami miatt mások...

Képzeljünk el egy üzleti tárgyalást 2030-ban. Az egyik oldalon egy cégvezető ül, a másikon egy partner. Vagy talán már nem is ők tárgyalnak egymással, hanem a mesterséges intelligenciával működő digitális asszisztenseik egyeztetik az árakat, elemzik az ajánlatokat, mérlegelik a kockázatokat, és előkészítik a megállapodást.

Az újságírók, a kiadók és a tartalomgyártók munkájából egyre értékesebb technológia épül. De vajon azok is részesülnek az üzleti haszonból, akik létrehozzák az alapjául szolgáló tudást?

Miközben lassan már egy chatbot is képes helyettünk tárgyalni, prezentációt készíteni és e-mailt írni, az emberek még mindig szeretnek találkozni egymással. Sőt, úgy tűnik, egyre többet fizetnek érte.

A vezető körül általában mindig van valaki, aki lehet munkatárs, ügyfél, üzleti partner, tulajdonostárs, családtag. A naptár tele van, a telefon szinte megállás nélkül csörög, ezért kívülről úgy tűnhet, hogy igazán nem lehet magányos.