Az üres iroda nem kudarc, csak egy korszak vége -1.rész
Egyre több kisebb vállalkozás dönt úgy, hogy bezárja az irodáját, és teljes home office-ba küldi a csapatot. A magyarázat kézenfekvő lehet, spórolás, költségcsökkentés, bizonytalan gazdasági környezet. Csakhogy a valóság sok esetben árnyaltabb. Nem minden iroda bezárása kényszer, és nem minden home office mögött áll pénzügyi nehézség.
A járvány utáni években végérvényesen megváltozott az a gondolkodás, mely szerint egy cég attól cég, hogy van irodája. A kisebb vállalkozások rugalmasabbak, gyorsabban reagálnak, és hamarabb mernek kérdéseket feltenni. Például azt, hogy valóban szükségünk van-e erre a térre? Hoz-e annyi értéket, amennyibe kerül, és ezt nemcsak pénzben, hanem figyelemben, energiában, kötöttségekben.
A home office nem kényszer, hanem működési modell
A kisebb cégeknél gyakran kiderül: a munka elvégezhető irodán kívül is, méghozzá hatékonyan. Nincs bonyolult hierarchia, nincs napi szintű kontrollkényszer, a csapatok önállóbbak. Ilyen környezetben az iroda nem hozzáadott érték, hanem megszokás. Amikor ezt felismerik, a bezárás nem visszalépés, hanem racionalizálás.
Fókusz az eredményen, nem a jelenléten
Az irodához sokáig a munka láthatósága kapcsolódott. Bent vagy, tehát dolgozol. A kisebb vállalkozások egy része ma már tudatosan mozdul el ettől a nézőponttól. Nem az számít, hol ül a kolléga, hanem az, hogy elkészül-e a munka, időben és megfelelő minőségben. Ez a szemléletváltás gyakran jár együtt az iroda elengedésével is.
Az iroda nemcsak költség, hanem zaj is szervezési, mentális és működési értelemben. Egy kis cég számára ezek aránytalanul sok figyelmet vihetnek el. Az iroda bezárásával nemcsak pénz szabadul fel, hanem döntési és mentális kapacitás is.
A teljes home office nem működik bizalom nélkül. Amikor egy kisebb cég mégis ezt választja, az sokszor azt jelzi, hogy a vezetés bízik a csapatban, és a csapat is képes élni ezzel a bizalommal. Ez nem romantikus elképzelés, hanem nagyon is pragmatikus tapasztalat. A bizalommal működő szervezeteknek kevesebb szabályra és kevesebb fizikai kontrollra van szükségük.
Nem eltűnik az iroda, hanem átalakul a találkozás
Fontos látni, hogy az iroda bezárása nem jelenti a közösség végét. A kisebb cégek gyakran alkalmi megoldásokban gondolkodnak, mint bérelt tárgyalókban, közösségi irodákban, időszakos csapatnapokban. A különbség az, hogy ezek már nem állandó kötelezettségek, hanem tudatosan választott alkalmak. Paradox módon az iroda elengedése sok esetben nem gyengeség, hanem szervezeti érettség. Annak felismerése, hogy a működés lényege nem a falak között rejlik, hanem az emberekben, a folyamatokban és a kultúrában.
A kérdés tehát nem az, hogy miért zárják be az irodát, hanem inkább az, hogy mi marad meg belőle lényegként, amikor a falak eltűnnek.
folyt.köv.