Masszázs: luxus vagy alapvető szükséglet a túlterhelt világban
A masszázst sokan a jutalom kategóriába soroljuk, amit akkor engedünk meg magunknak, ha minden feladatot elvégeztünk, ha van rá időnk, pénzünk, vagy ha már tényleg fáj. Pedig, ha őszinték vagyunk, a modern munkakultúrában éppen a masszázs lenne az egyik legpraktikusabb megelőző eszköz, ami nem kényeztetés, hanem karbantartás.
Az állandó ülés, a képernyő előtt töltött órák, a mentális túlterheltség nem csak a koncentrációt rontja, ugyanis a test emlékezni kezd és a vállakban, a nyakban, a derékban raktározódik a stressz. Az izmok megfeszülnek, a vérkeringés romlik, az idegrendszer folyamatos készenléti állapotban marad. Nem véletlen, hogy egyre többen szenvednek fejfájástól, alvásproblémáktól vagy megmagyarázhatatlan kimerültségtől.
A masszázs nem csak az izmokat lazítja el, hanem közvetlenül hat az idegrendszerre is. Lassítja a pulzust, csökkenti a stresszhormonok szintjét, és bekapcsolja azt az állapotot, amit ritkán engedünk meg magunknak, a valódi regenerációt.
A masszázs egyik legnagyobb félreértése, hogy kizárólag fizikai beavatkozásként tekintünk rá, pedig valójában a test–lélek kapcsolat egyik legközvetlenebb formája. Amikor az érintés hatására az idegrendszer megnyugszik, az nemcsak izomlazulást jelent, hanem mentális "lecsendesedést" is.
Így fordulhat elő, hogy egy jó masszázs után tisztábban gondolkodunk, könnyebb döntéseket hozni, sőt: sokan ilyenkor érzik először hetek óta, hogy igazán jelen vannak a saját testükben. Ez az állapot ma, amikor folyamatosan kifelé figyelünk, különösen értékes.
A munka világában még mindig erősen tartja magát az a szemlélet, hogy a pihenés a teljesítmény ellentéte. A valóság azonban inkább az, hogy regeneráció nélkül nincs fenntartható teljesítmény. A masszázs ebben a kontextusban nem "extra", hanem stratégiai eszköz. Segít csökkenteni a kiégés kockázatát, javítja a fókuszt, és hosszú távon a fizikai állóképességet is.
Nem véletlen, hogy egyre több vállalat gondolkodik el azon, hogyan illeszthető be a mentális és testi jóllét a munka mindennapjaiba akár egészségprogramok, akár rugalmas juttatások formájában.
Talán a masszázs legnagyobb értéke ma az, hogy visszavezet a testhez, amely emlékeztet arra, hogy nem csak "fejek" vagyunk egy rendszerben. A figyelem, amit ilyenkor kapunk, még ha csendben is történik, ellensúlyozza azt a túlvezérelt, teljesítménycentrikus ritmust, amelyhez hozzászoktunk.
Persze a masszázs nem old meg mindent. Nem helyettesíti a mozgást, az alvást vagy a tudatos stresszkezelést, viszont segít megállni, újrahangolni, és időben jelezni, hogy itt az ideje figyelni magunkra. És talán ez ma az igazi luxus.