Ősi építészet, modern válaszok - 1. rész: Az iglu

2026.01.20

Az építészet történetében vannak ikonikus formák, amelyek nem tervezőasztalon születtek, hanem a túlélés kényszere hívta őket életre. Az eszkimók, pontosabban az inuit közösségek igluja ilyen. Szinte abszurdnak tűnik házat építeni hóból, pedig az iglu nemcsak működik, hanem kifejezetten intelligens építészeti megoldás.

Az alapanyaga tömörre fagyott hó, amely rendkívül jó hőszigetelő. A hókristályok között megrekedt levegő gondoskodik arról, hogy míg odabent a hőmérséklet akár 0–5 °C is lehet, odakint mínusz harminc fok tombol. 

A forma sem véletlen. A kupola a lehető legstabilabb szerkezet, a szél átsiklik felette, a terhelés egyenletesen oszlik el, az egymásra rakott hótéglák önmagukat tartják össze. Amit ma fenntartható építészetnek nevezünk, az itt évszázadok óta bevált gyakorlat.

Az alacsony bejárat nem kényelmetlenség, hanem hőcsapda. A hideg levegő lent marad, a meleg feljebb gyűlik. Belül a fekvőhely magasabban van, gyakran állatbőrökkel szigetelve. 

Az egyetlen olajmécses nemcsak világít, hanem fűt is, ez elég ahhoz, hogy a belső falak enyhén megolvadjanak, majd újrafagyva jégpáncéllá erősítsék a szerkezetet.

Ami különösen izgalmas, az az iglu ideiglenessége. Ezek az építmények nem generációkra készültek, hanem egy szezonra, egy vadászatra, egy útra. Nincs túltervezés, nincs felesleges dísz. Pont annyi, amennyi kell. Ma, amikor az építészet egyik legnagyobb kérdése a túlépítés és az ökológiai lábnyom, az iglu szinte provokatív választ ad arra, hogy lehet máshogy is.

Az iglu emlékeztet arra, hogy az építészet nem mindig önkifejezés. Néha alkalmazkodás, alázat a természettel szemben. Az inuitok nem legyőzni akarták a hideget, hanem együtt élni vele. Nem kizárták a környezetet, hanem beépítették a gondolkodásukba.

Talán ezért olyan aktuális ma is az iglu története. Nem mint egzotikus érdekesség, hanem mint gondolkodásmód. A kérdés nem az, hogy építenénk-e ma hóból házat, hanem, hogy képesek vagyunk-e ugyanilyen tisztán, logikusan és mértéktartóan reagálni a saját környezeti kihívásainkra.

Az iglu nem múltidézés, inkább egy halk, de nagyon határozott üzenet: az igazán jó építészet mindig a helyből, az időből és az emberből indul ki.