VELENCE - A titok a víz alatt rejtőzik

<<< SZTORIBAN VAGYUNK >>>

Vannak Angliában olyan házak, amelyek a 14. század óta állnak, és ma is használhatók. Magyarországon is találunk évszázados épületeket. Vajon mi a titkuk, és képesek lesznek-e a mai házak arra, hogy 200–300 év múlva is az épített környezetünk részei legyenek?

Képzeljünk el egy üzleti tárgyalást 2030-ban. Az egyik oldalon egy cégvezető ül, a másikon egy partner. Vagy talán már nem is ők tárgyalnak egymással, hanem a mesterséges intelligenciával működő digitális asszisztenseik egyeztetik az árakat, elemzik az ajánlatokat, mérlegelik a kockázatokat, és előkészítik a megállapodást.

Velence házai egy olyan építészeti örökség részei, amely évszázadok óta dacol a vízzel, a sós levegővel, az időjárással és a folyamatosan változó környezettel. Miközben Európa számos városában a történelmi épületek szilárd talajon állnak, Velencében egész városrészek nyugszanak a lagúna sekély vize alá vert facölöpökön.

Amikor valaki már elérte mindazt, amire korábban vágyott - vezető pozíciók, komoly üzleti eredmények, szakmai elismerés és befolyás - egyszer csak irányt vált. A nagy szervezetek helyett egyes emberek, a stratégiai döntések helyett személyes történetek, a gazdasági mutatók helyett az emberi sorsok kerülnek a figyelme középpontjába. Vajon mi...


ÉPÍTÉSZET

Vannak Angliában olyan házak, amelyek a 14. század óta állnak, és ma is használhatók. Magyarországon is találunk évszázados épületeket. Vajon mi a titkuk, és képesek lesznek-e a mai házak arra, hogy 200–300 év múlva is az épített környezetünk részei legyenek?

Velence házai egy olyan építészeti örökség részei, amely évszázadok óta dacol a vízzel, a sós levegővel, az időjárással és a folyamatosan változó környezettel. Miközben Európa számos városában a történelmi épületek szilárd talajon állnak, Velencében egész városrészek nyugszanak a lagúna sekély vize alá vert facölöpökön.

A kert ma már jóval több, mint a ház körüli zöldterület. A pihenés, a feltöltődés és a társasági élet egyik legfontosabb helyszíne, ahol a természet közelsége mellett a nyugalom és a személyes tér is meghatározó szerepet kap.

Egy épület lehet látványos, energiatakarékos és modern, de vajon mennyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mire elkészül, működik, majd egyszer lebontják? Az európai építőiparban egyre fontosabbá válik ez a kérdés. A fenntarthatóság ugyanis lassan nemcsak tervezési filozófia, hanem számszerűsíthető teljesítmény is lesz.


"A mesterséges és az intelligencia összhangja" >>>


ZÖLD ZÓNA

A divatipar hosszú időn keresztül a gyors változásról szólt. Új kollekció, új trend, új szezon, új ruhadarab. Amit tavaly még mindenki akart, azt idén már legfeljebb a szekrény mélyén őrizgetjük. Az űrtechnológia ezzel szemben a lehető legnagyobb takarékosságra kényszerít. ( Elszabadúlt a fantáziánk! )

A víz tükrén megcsillanó napfény, a madarak hangja, a horgászbot finom rezdülése. Ezek azok a pillanatok, amelyekért egyre többen hagyják maguk mögött a város zaját.

PODCAST

ART

A ZONGORAGANGOLÓ - FILMAJÁNLÓ

Egy tehetséges zongorahangolóról kiderül, hogy egyedülállóan pontos hangolási tehetsége a legbiztonságosabbnak vélt széfek feltörésére is képessé teszi. Niki (Leo Woodall), hogy ki tudja fizetni barátja, és mentora, Harry (Dustin Hoffman) kórházi költségeit, kénytelen is használni ezen képességét, és csatlakozik egy betörő bandához. Hamar rájön azonban, hogy csapdába esett, és nem szállhat ki, mert különben szerelme, Ruthie (Havana Rose Liu) életét kockáztatja.

Az Oscar-díjas Daniel Roher legújabb filmjének első vetítésére a Telluride Filmfesztiválon került sor, majd a világ egyik legrégebbi A-kategóriás fesztiválján, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is nagy sikerrel vetítették. A film főszereplője Leo Woodall (Bridget Jones: Bolondulásig, Nürnberg, A Fehér Lótusz sorozat) az egyik legfelkapottabb fiatal sztár a ma filmgyártásában, de olyan legendás színészek is feltűnnek mellette, mint a kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman , agy Jean Reno.

Van valami különleges abban, amikor egy étterem nem egyszerűen egy hely, ahol elfogyasztunk egy vacsorát, hanem egy időutazás. Amikor ugyanazok között a falak között ülünk, ahol évszázadokkal ezelőtt kereskedők, művészek, uralkodók vagy éppen hétköznapi emberek kanalazták a levest, emelték poharukat vagy ünnepeltek egy fontos eseményt.

Ki dönt a szépségedről, az értékedről, a szerethetőségedről? Milyen súlya van egy gyerekkori bántásnak, és hogyan változhat át esztétikai élménnyé? Saját szemünk, vagy a külvilág visszajelzései határozzák meg a szépséget? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai-Nagy Viktória legújabb, "Szépség: visszavéve" című kiállítása.

Idén több kiállítóval és több százmillió forint értékű műkinccsel várja az érdeklődőket február 26. és március 1. között a 8. Art and Antique kiállítás és vásár Budapesten, a Bálnában.

DESIGN

A divat egyik régi szabálya szerint a márkanévnek látszania kell. Lehetőleg messziről. Még jobb, ha a szomszéd utcából is. Csakhogy az utóbbi években mintha valami megváltozott volna: a luxus egyre gyakrabban nem kiabál, hanem suttog. De vajon tényleg vége a logómániának?

Van egy furcsa szokásunk. Ha valami megkopik, lecseréljük. Ha megkarcolódik, kidobjuk. Ha már nem olyan divatos, keresünk helyette újat. Mintha a tárgyaknak is lenne szavatossági idejük. Pedig vannak dolgok, amelyek éppen az idő múlásával válnak értékesebbé. Ilyenek a régi bútorok is.

Amikor az olasz dizájnról beszélünk, sokaknak azonnal a luxus sportautók, a kifinomult bútorok vagy a stílusos milánói lakások jutnak eszébe. Olaszország azonban jóval többet jelent puszta esztétikánál.

A magyar design az elmúlt évtizedekben csendben, de következetesen építette fel nemzetközi jelenlétét. Miközben a globális designszcéna sokáig a nyugat-európai és skandináv irányzatok köré szerveződött, egyre több magyar alkotó lépett ki a nemzetközi porondra, és bizonyította be, hogy egy kisebb országból érkező kreatív gondolkodás is képes...

<<< FASHION >>>