Csapatmunka és bizalom

<<< SZTORIBAN VAGYUNK >>>

Három hajótörött egy hánykolódó tutajon. Nincs mit enniük — valamelyiküket meg kell enni. De melyiküket? Mrożek abszurd remekműve arról szól, hogyan veszi rá a hatalom az egyént, hogy önként fogadja el saját elnyomását. Meg arról,hogy ebben a vészhelyzetben mivé torzul a demokrácia, hogy ezen a tutajon hogyan lehet manipulálni a választást, hogy a...

Mi köti össze az üzleti gondolkodást, a dizájnt és a színházat? Nagy János, a BRED Design Line tulajdonosa a belsőépítészetben és a színházi munkáiban is ugyanabból indul ki: először meg kell érteni, mit akarunk kifejezni, és mire van valóban szükség.

Vannak Angliában olyan házak, amelyek a 14. század óta állnak, és ma is használhatók. Magyarországon is találunk évszázados épületeket. Vajon mi a titkuk, és képesek lesznek-e a mai házak arra, hogy 200–300 év múlva is az épített környezetünk részei legyenek?

Képzeljünk el egy üzleti tárgyalást 2030-ban. Az egyik oldalon egy cégvezető ül, a másikon egy partner. Vagy talán már nem is ők tárgyalnak egymással, hanem a mesterséges intelligenciával működő digitális asszisztenseik egyeztetik az árakat, elemzik az ajánlatokat, mérlegelik a kockázatokat, és előkészítik a megállapodást.


ÉPÍTÉSZET

Mi köti össze az üzleti gondolkodást, a dizájnt és a színházat? Nagy János, a BRED Design Line tulajdonosa a belsőépítészetben és a színházi munkáiban is ugyanabból indul ki: először meg kell érteni, mit akarunk kifejezni, és mire van valóban szükség.

Vannak Angliában olyan házak, amelyek a 14. század óta állnak, és ma is használhatók. Magyarországon is találunk évszázados épületeket. Vajon mi a titkuk, és képesek lesznek-e a mai házak arra, hogy 200–300 év múlva is az épített környezetünk részei legyenek?

Velence házai egy olyan építészeti örökség részei, amely évszázadok óta dacol a vízzel, a sós levegővel, az időjárással és a folyamatosan változó környezettel. Miközben Európa számos városában a történelmi épületek szilárd talajon állnak, Velencében egész városrészek nyugszanak a lagúna sekély vize alá vert facölöpökön.

A kert ma már jóval több, mint a ház körüli zöldterület. A pihenés, a feltöltődés és a társasági élet egyik legfontosabb helyszíne, ahol a természet közelsége mellett a nyugalom és a személyes tér is meghatározó szerepet kap.

ZÖLD ZÓNA

A divatipar hosszú időn keresztül a gyors változásról szólt. Új kollekció, új trend, új szezon, új ruhadarab. Amit tavaly még mindenki akart, azt idén már legfeljebb a szekrény mélyén őrizgetjük. Az űrtechnológia ezzel szemben a lehető legnagyobb takarékosságra kényszerít. ( Elszabadúlt a fantáziánk! )

A víz tükrén megcsillanó napfény, a madarak hangja, a horgászbot finom rezdülése. Ezek azok a pillanatok, amelyekért egyre többen hagyják maguk mögött a város zaját.

PODCAST

ART

Mrożek: A nyílt tengeren


Egy hánykolódó tutaj a nyílt tengeren, rajta három hajótörött. Az éhség kérlelhetetlen, a megoldás adja magát: kettejüknek meg kell ennie a harmadikat. Már csak egy apróság maradt hátra — megegyezni abban, hogy ki legyen az.Mrożek abszurd remekműve arról szól, hogyan veszi rá a hatalom az egyént, hogy önként fogadja el a saját elnyomását. A szavazás, az érvelés, a jogi és erkölcsi indoklás — minden eszköz bevetésre kerül, hogy az áldozat a végén maga kérje a sorsát. Hátborzongató, ahogy gyilkosok és áldozat egyszerre keresik a felmentést.Az előadás nevettet és fagyaszt: miközben a helyzet képtelensége mulatságos, a mechanizmus, amit megmutat, nagyon is ismerős. A rendezés végig a néző kezében hagyja az erkölcsi mérleget. 

Sławomir Mrożek: A nyílt tengeren       előadás: 2026. november 14.

Fordította: Kerényi Grácia       A szerző örököseinek az engedélyét a Diogenes Verlag AG (CH) és a Hofra Kft. közvetítette. www.hofra.hu

Három hajótörött egy hánykolódó tutajon. Nincs mit enniük — valamelyiküket meg kell enni. De melyiküket? Mrożek abszurd remekműve arról szól, hogyan veszi rá a hatalom az egyént, hogy önként fogadja el saját elnyomását. Meg arról,hogy ebben a vészhelyzetben mivé torzul a demokrácia, hogy ezen a tutajon hogyan lehet manipulálni a választást, hogy a...

Van valami különleges abban, amikor egy étterem nem egyszerűen egy hely, ahol elfogyasztunk egy vacsorát, hanem egy időutazás. Amikor ugyanazok között a falak között ülünk, ahol évszázadokkal ezelőtt kereskedők, művészek, uralkodók vagy éppen hétköznapi emberek kanalazták a levest, emelték poharukat vagy ünnepeltek egy fontos eseményt.

Ki dönt a szépségedről, az értékedről, a szerethetőségedről? Milyen súlya van egy gyerekkori bántásnak, és hogyan változhat át esztétikai élménnyé? Saját szemünk, vagy a külvilág visszajelzései határozzák meg a szépséget? Erre a kérdésre keresi a választ Lévai-Nagy Viktória legújabb, "Szépség: visszavéve" című kiállítása.

DESIGN

A divat egyik régi szabálya szerint a márkanévnek látszania kell. Lehetőleg messziről. Még jobb, ha a szomszéd utcából is. Csakhogy az utóbbi években mintha valami megváltozott volna: a luxus egyre gyakrabban nem kiabál, hanem suttog. De vajon tényleg vége a logómániának?

Van egy furcsa szokásunk. Ha valami megkopik, lecseréljük. Ha megkarcolódik, kidobjuk. Ha már nem olyan divatos, keresünk helyette újat. Mintha a tárgyaknak is lenne szavatossági idejük. Pedig vannak dolgok, amelyek éppen az idő múlásával válnak értékesebbé. Ilyenek a régi bútorok is.

Amikor az olasz dizájnról beszélünk, sokaknak azonnal a luxus sportautók, a kifinomult bútorok vagy a stílusos milánói lakások jutnak eszébe. Olaszország azonban jóval többet jelent puszta esztétikánál.

A magyar design az elmúlt évtizedekben csendben, de következetesen építette fel nemzetközi jelenlétét. Miközben a globális designszcéna sokáig a nyugat-európai és skandináv irányzatok köré szerveződött, egyre több magyar alkotó lépett ki a nemzetközi porondra, és bizonyította be, hogy egy kisebb országból érkező kreatív gondolkodás is képes...

<<< FASHION >>>