A szélerőművek és a napelemes rendszerek kapacitásbővítéséről cseréltek eszmét szakértők
Különösen nagy érdeklődéssel és izgalommal várta a már több hónapja folyó szakmai munka minden résztvevője a WWF Magyarország harmadik megújuló energiás fórumát. Addig ugyanis a látszólag eltérő érdekeket képviselő két nagy közösség külön-külön dolgozott a projektben, nem is találkoztak egymással.

Eltérő szemléletüket az eltérő céljaik magyarázzák: míg az egyik csoport az erőművek építésén fáradozik, a másik éppen a telepítések korlátozását, valamiféle mederbe szorítását igyekszik elérni. E két társaság találkozója éppen ezért többféle potenciális konfliktus felszínre kerülését ígérte az EUKI RENewLand projekt szakmai találkozóján.
Mindenki szeme előtt lebegett ugyanakkor egy fontos közös cél is: az esemény minden résztvevője tisztában van azzal, hogy mindannyiunk közös érdeke energetikai önrendelkezésünk erősítése, valamint a környezetkímélőbb energiagazdálkodás. Egy efféle energiaforradalomnak pedig megkerülhetetlen eleme azon megújuló energiaforrások felhasználásának jelentős bővítése, amelyek helyben állnak rendelkezésre, ráadásul kevesebb környezeti ártalom árán és olcsóbban hasznosíthatók, mint konkurenseik.
A szélenergia és a napenergia éppen a fenti okokból a leggyorsabban terjedő technológia szerte a világon. Egy környezettudatos kapacitásbővítés ugyanakkor komoly kihívás, hiszen számos tudomány- és szakterület ismereteit, módszertani eszközeit, illetve szemléletmódját kell alkalmazni, sőt, ötvözni, aminek hazánkban sajnos nincs komoly hagyománya – különösen nem az energiatervezés terén -, hiszen ezt a szakterületet Magyarországon mindeddig különféle politikai és műszaki szempontok dominálták.
Éppen emiatt van tehát kiemelkedő jelentősége annak, hogy a WWF Magyarország szervezésében az EUKI RENewLand projekt harmadik szakmai fórumának keretében a műszaki, a természeti és a társadalmi rendszerek szakértői ütköztették, majd közelítették álláspontjukat arról, hogy miképpen lehetne, a leginkább optimálisan, Magyarországon is a sokszorosára bővíteni a nap- és szélerőművek teljesítményét.
Az egyre inkább kibontakozó éghajlati katasztrófa lassítása, mérséklése, majd megállítása és visszafordítása az emberiség előtt álló egyik legkomolyabb kihívás, amelyben a kulcsszerep éppen a jelenkor generációira hárul. Ez a felismerés szülte az Európai Unió tagországainak döntését arról, hogy az egyik fontos területen, a megújuló energiaforrásokra való átállásban, szinte azonnali áttörést kell elérni. Ennek érdekében a tagországok vállalták, hogy feltérképezik azokat a területek, ahol anélkül lehet új erőműveket létrehozni, hogy akár a társadalom, akár a természet érdekei sérülnének. A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projektje keretében igyekszik ebben a hatalmas szakmai feladatban az érintett állami szereplők segítségére sietni azzal, hogy a területkijelölés átfogó ismereteket követelő munkáját – minél több szakértői csoport és kutatói közösség bevonásával – elvégzi.
A fórum első részében a RENewLand projektben részt vevő partnerszervezet, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai vázolták az eddig elért eredményeket. Soha Tamás a probléma térinformatikai aspektusait mutatta be, Erdei Tímea a tájépítészet irányából világított rá a problémára és a megoldásokra. Előadásukban többször utaltak a RENewLand projekt két korábbi találkozóján elhangzott különféle energetikai, természet- és tájvédelmi szempontokra.
A program további részében kisebb csoportokban műhelymunka formájában folyt az együttgondolkodás, amely mind a nap-, mind a szélenergia témakörét lefedte. Az eszmecserében részt vevő, a hazai élvonalat reprezentáló szakértők olyan elméleti és gyakorlati szaktekintélyek, akik a legkülönfélébb szervezeteket, így civil közösségeket, kutatócsoportokat, cégeket, vállalkozásokat, hatóságokat és más állami szervezeteket képviselték.