Az építkezésen nem ellenségekre van szükségünk
Van az a mondat, amit egy építkezésen jobb soha nem hallani: "Én ezt így szoktam csinálni." És van egy másik, ami legalább ennyire veszélyes: "Ne aggódjon, jó lesz az úgy." Egy építkezés ugyanis nem az a hely, ahol érdemes vakon megbízni bárkiben. de az sem működik, ha az első naptól kezdve mindenki ellenség, akit ellenőrizni, számon kérni és lehetőleg sarokba kell szorítani.

A jó építkezéshez nemcsak jó terv, jó anyag és jó kivitelező kell. Emberek kellenek hozzá. Méghozzá olyan emberek, akik hajlandók egymással együtt dolgozni. Persze nem haverkodásról van szó. Amikor azt mondjuk, hogy érdemes jóban lenni az építésszel, a műszaki ellenőrrel vagy a kivitelezőkkel, nem arra gondolunk, hogy az építtető járjon össze velük hétvégén, és cserébe hunyjanak szemet egy-egy hiba felett.

A jó kapcsolat az építkezésen nem haveri viszony, hanem bizalommal működő szakmai kapcsolat, és ez óriási különbség.
Az építkezés során ugyanis folyamatosan döntéseket kell hozni. Milyen anyagot válasszunk? Jó helyen van az a fal? Módosítható még a terv? Érdemes most többet költeni valamire, ha később megtérül? Valóban szükséges az a megoldás, amit a kivitelező javasol?
A laikus építtető egy idő után könnyen elveszik a szakmai részletekben. Ilyenkor kell egy olyan ember, akiben megbízik. A műszaki ellenőr nem akadékoskodik. Azért van, hogy észrevegye, amit mi nem. Az egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy olyan dolgokat is meglásson, amelyeket egy laikus nem feltétlenül vesz észre.
Mi azt látjuk, hogy elkészült a fal. A szakember azt is látja, hogy hogyan készült el. Egy laikus azt látja, hogy bekerült a burkolat. A szakember azt nézi, hogy megfelelő-e az alap, rendben van-e a kivitelezés, és hosszú távon nem lesz-e belőle probléma. Ezért nem érdemes úgy tekinteni rá, mint az emberre, aki folyamatosan "beleköt" a munkába.
A műszaki ellenőr akkor dolgozik jól, ha még azelőtt szól, hogy a hiba drága problémává válna.
Sokkal könnyebb őszintén jelezni egy problémát egy olyan építtetőnek, akivel korrekt a kapcsolat, mint annak, aki minden észrevételt személyes támadásként él meg.
Az építész szerepét is hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni, pedig ő nem csupán azt találja ki, hogyan nézzen ki a ház. A jó építész rendszerben gondolkodik. Látja a tereket, az arányokat, a fényeket, a funkciókat, az anyaghasználatot és azt is, hogyan fogjuk használni az épületet öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Ezért néha olyat mond, amit nem akarunk hallani, például, hogy "Ezt nem javaslom."

Az egyik legnagyobb hiba, amit építkezéskor elkövethetünk, hogy azt gondoljuk: mivel mi fizetünk, ezért mindenben nekünk van igazunk. Sajnos ez nem így van.
Ugyan mi vagyunk az építtetők, de nem leszünk ettől egyik napról a másikra építészek, statikusok, gépészek vagy villanyszerelők.
Nem bólogató embereket kell vásárolnunk, hanem szakértelmet.
Néha pedig a szakértelem azt jelenti, hogy valaki nemet mond. Éppen azért kell jó kapcsolatot kialakítani olyan szakemberekkel, akikkel lehet beszélni, kérdezni és vitázni, ez sokkal nagyobb értéket jelent, mint, aki csak végrehajtja az utasításokat.
Egy jó kapcsolattal pénzt is megtakaríthatunk
Az építkezésen minden összefügg mindennel. Egy apró változtatás ma lehet, hogy néhány tízezer forintba kerül. Ha ugyanezt akkor vesszük észre, amikor már elkészült a burkolat, bekerült a gépészet vagy lefestették a falakat, a javítás ára könnyen sokszorosára nőhet. Ezért fontos, hogy a szakemberek merjenek időben szólni.
A jó kommunikáció pedig nemcsak kellemesebb, hanem gazdaságosabb is. Egyetlen időben kimondott mondat néha több százezer forintot ér.

Persze jóban lenni a szakemberekkel nem jelentheti azt, hogy elnézzük a hibákat. A jó viszony nem írja felül a szerződést, és nem helyettesíti a műszaki ellenőrzést, és nem jelenti azt, hogy mindent szó nélkül elfogadunk. Éppen ellenkezőleg. A jó szakmai kapcsolatban lehet kérdezni, lehet vitatkozni, lehet nemet mondani, és lehet felelősséget kérni. Ez az egészséges együttműködés.
Egy ház nem egy ember munkája
Amikor beköltözünk egy új házba, általában csak a végeredményt látjuk. Nem látjuk már azt a rengeteg döntést, egyeztetést, vitát, javítást és kompromisszumot, ami mögötte van.
Pedig egy ház valójában sok ember közös munkájának eredménye:
Az építész megtervezi.
A statikus biztonságossá teszi.
A gépész megtervezi és kialakítja a rendszereket.
A villanyszerelő életre kelti az épületet.
A kivitelező összerakja.
A műszaki ellenőr figyel arra, hogy mindez megfelelően történjen.
És közben ott van az építtető, aki mindezt összefogja, finanszírozza és jó esetben képes együttműködni azokkal, akik az álomból valóságot építenek.
Talán ez az egyik legfontosabb tanulság: építkezéskor nem az a cél, hogy nekünk legyen igazunk. Az a cél, hogy a ház legyen jó.
Ehhez pedig nem ellenségekre van szükségünk, hanem olyan szakemberekre, akiknek merünk hinni, akiknek merünk kérdéseket feltenni, és akiknek mi magunk is megadjuk a szakmájukhoz járó tiszteletet. Mert egy jó ház nemcsak jó tervekből és jó anyagokból épül, hanem jó együttműködésből is.