Hidrokultúra az irodában — Zöld, fenntartható, költségbarát
Sokan töltjük napjaink jelentős részét irodában. Monitor előtt ülünk, telefonálunk, tárgyalunk, határidőket kergetünk, miközben körülöttünk többnyire falak, üvegfelületek, bútorok és technikai berendezések határozzák meg a teret. Az iroda modern, praktikus, jól megtervezett, csak éppen néha feltűnően élettelen. Aztán egyszer csak megjelenik egy növény. Kiss Tamással, a Decorum Irodakertész Kft ügyvezetőjével beszélgettünk.
Nem feltétlenül egy apró cserepes fikusz az ablakpárkányon, amelyet valaki még évekkel korábban behozott otthonról, és azóta is próbál életben tartani, hanem egy tudatosan megtervezett zöldfelület, amely nem utólagos dekorációként kerül az irodába, hanem már a tér kialakításának részeként születik meg.
Az irodakertészet mára jóval többről szól, mint néhány növény elhelyezéséről.
Egy modern munkahelyen a növényeknek kettős szerepük van. Egyrészt meghatározzák azt a benyomást, amelyet egy látogató kap, amikor belép egy vállalat irodájába. Másrészt hatással vannak azokra, akik nap mint nap ott dolgoznak.
Egy igényesen kialakított iroda otthonosabbá, barátságosabbá és élhetőbbé válhat. A zöld környezet oldja a steril, "ipari" hangulatot, és olyan atmoszférát teremthet, amelyben az ember nem csupán egy csavarnak érzi magát a gépezetben.
Ez különösen érdekes egy olyan időszakban, amikor a vállalatok egyre többet beszélnek a munkavállalók megtartásáról, a vállalati kultúráról és a munkakörnyezet minőségéről. A fizetés és a pozíció mellett ugyanis az is számít, milyen érzés reggel belépni a munkahelyre.
A növényesítés önmagában természetesen nem fogja megoldani egy vállalat összes problémáját, de egy olyan környezet kialakításában szerepe lehet, amely támogatja a komfortérzetet, a koncentrációt, a kreativitást és a jó általános közérzetet.
A zöld iroda tehát nem pusztán szép. Tudatosan kialakítva a vállalati kultúra egyik meghatározó élő összetevője lehet.
Kevesebb növény, nagyobb hatás?
Az elmúlt években az irodák növényhasználata is változott. A korábbi, kissé esetleges megoldások helyét egyre inkább a tudatosság veszi át.
Ma már nem feltétlenül az a cél, hogy minden szabad felületre kerüljön valamilyen zöld növény. Sőt, a magasabb színvonalú irodakultúrával rendelkező vállalatoknál inkább az ellenkező trend figyelhető meg: kevesebb, de nagyobb, karakteresebb növény jelenik meg. Ez persze nem véletlen.
Egy növényekkel túlzsúfolt iroda könnyen elveszítheti funkcionalitását. Ha a növény belóg a monitorba, akadályozza a munkát, nehéz megöntözni, vagy éppen veszélyezteti az elektromos berendezéseket, akkor a dekoráció már inkább problémává válik, mint előnnyé.
A jó irodakertész egyik legfontosabb ismérve, hogy nem a feltűnésre törekszik. Az irodai növények nem kell, hogy magukra vonzzák a figyelmet – elegendő, ha természetesen beilleszkednek a munkahelyi környezetbe.
Már a tervezőasztalon el kellene kezdeni
Az ideális eset az lenne, ha az irodakertész már a belsőépítészeti tervezés során bekapcsolódna a projektbe. Ez azonban még korántsem általános gyakorlat, pedig számos kérdést sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb lenne előre eldönteni. Milyen fényviszonyok lesznek az irodában? Hol lehet természetes fényre számítani, és mely területeken lesz szükség mesterséges megvilágításra? Hogyan lehet úgy kialakítani a tereket, hogy a növények hosszú távon is jól érezzék magukat?
Ezek nem utólagos részletkérdések. Egy rosszul megválasztott növényállomány komoly többletköltséget jelenthet. Ha egy növény nem kap elegendő fényt, előbb-utóbb tönkremegy. Ha nincs megfelelő gondozás, szintén. Ilyenkor a vállalat nemcsak a növényt veszíti el, hanem azt a befektetést, amelyet eleve jobban lehetett volna megtervezni.
A szakember szerint az előrelátás itt is pénzt takarít meg. A növények kiválasztása, a technológia megtervezése és a fenntarthatóság kérdéseinek tisztázása mind olyan lépések, amelyeknek még az iroda elkészülte előtt helyük lenne.
A növények számára is fontos, hogy megfelelő helyre kerüljenek.
Egy iroda növényesítése valójában egyáltalán nem sablonmunka. Más növények kerülhetnek egy világos, nagy ablakokkal rendelkező térbe, és megint mások egy kevés természetes fényt kapó helyiségbe. Más lehet a növények szerepe egy kreatív csapat közösségi terében, mint egy pénzügyi osztály zártabb munkakörnyezetében.
A recepció, a tárgyaló, a vezetői iroda vagy éppen a közösségi tér mind más funkciót tölt be. A növényeknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Ezért a szakmai felmérés során nem elsősorban az a kérdés, ki, milyen virágot szeretne. Sokkal fontosabbak a tér adottságai, a bútorozás, a használat módja és a fényviszonyok, fűtésmód. A növények ugyanis nem önálló dekorációs tárgyak, hanem egy rendszer élő részei. És ahogy minden rendszer esetében, itt is akkor működik jól a dolog, ha az elemek egymáshoz illeszkednek.
Persze vannak olyan vezetők és tulajdonosok, akik valódi dzsungelt képzelnek el az irodájukba.
A szakember találkozott már ilyen elképzelésekkel, de azt is hozzáteszi: ez inkább kivétel, mint általános trend. A gazdag növényvilág kialakítása ugyanis nemcsak esztétikai, hanem pénzügyi kérdés is.
Ha valaki sok pénzt tud és akar fordítani erre a célra, természetesen létrehozhat lenyűgöző zöld környezetet, de a legtöbb vállalat számára nem ez a cél.
A valódi kérdés sokkal inkább az, hogyan lehet hosszú távon fenntartható, gazdaságos és esztétikus megoldást kialakítani. Ez különbözteti meg az irodakertészetet a virágkötészettől. Nem egy pillanatnyi látványt kell létrehozni, hanem olyan élő környezetet, amely éveken keresztül működőképes marad.
A beszélgetés egyik legfontosabb gondolata talán éppen az, hogy a fenntarthatóság az irodai növényzet esetében sem lehet üres marketingkifejezés.
Nem elég egyszer sok pénzt költeni növényekre, majd néhány év múlva szembesülni azzal, hogy azok elpusztultak, és újra kell kezdeni az egészet. A jó megoldásnak hosszú távon kell működnie.
Ebben verhetetlenek például a hidrokultúrás növények, amelyek esetében az öntözés bizonyos keretek között a vállalat saját munkatársaira vagy külső szolgáltatóra is bízható. A szakember pedig csak időszakosan, pl. évi 3-4 alkalommal végzi a szükséges szakmai, növényápolási feladatokat.
Ez ugyan első pillantásra nagyobb kockázatnak tűnhet, hiszen nem minden gondozási feladatot ugyanaz a szakember végez. Mégis, a megfelelő rendszerrel és némi gyakorlattal ez a megoldás éveken át remekül fenntartható. Az ilyen szerződések átlagos hossza meghaladja az öt évet.
Érdekes kérdés, hogy vajon felismerhető-e egy iroda karaktere a növényeken keresztül. Talán igen.
Egy kreatív csapat munkakörnyezete természetesen más hangulatot kívánhat, mint egy szigorúan szabályozott pénzügyi vállalaté. Nem feltétlenül azért, mert az egyiknek több növényre van szüksége, hanem mert a tér használata és a vállalati kultúra másfajta környezetet indokol.
A növények ebben az értelemben kommunikálnak. Persze nem szavakkal, hanem hangulattal. Egy teljesen steril, egyenes vonalakból és ipari anyagokból felépített iroda egészen más benyomást kelt, mint egy olyan tér, ahol élő növények jelennek meg. Az előbbi könnyen válhat személytelenné, az utóbbi pedig képes valamiféle biofil egyensúlyt teremteni.
Mintha a vállalat azt üzenné: itt nem csupán dolgozni lehet,
hanem létezni is.
Végső soron az irodakertészet nem arról szól, hogy hány növény fér el egy négyzetméteren, hanem, hogy milyen környezetben töltjük az életünk jelentős részét.
Read this article in English →
(X)