Tíz érdekesség az először ötezer éve szüretelt dinnyéről
Megérkezett az első hazai dinnye a zöldségesekhez, ezzel elindult a szezon itthon is. A következő hetekben egyre nagyobb választékban jelennek meg a különféle dinnyefajták, amelyek nemcsak finomak, de az egészségedre is jó hatással vannak. A Lacházi Pál, a Syngenta dinnyeszakértője tíz érdekességet állított össze a dinnyékről.
Sokan úgy gondolják, hogy a görögdinnye Görögországhoz kapcsolódik. Pedig onnét kapta a nevét, hogy kerek termései vannak, azaz görgethető, görög. A görögdinnye valójában Afrika déli részéről származik, valószínűleg a Kalahári-sivatag környékéről. A legkorábbi görögdinnyeszüret – amiről tudunk – nagyjából 5000 évvel ezelőtt, Egyiptomban történt.
A görögdinnye nem gyümölcs, hanem zöldség, pontosabban gyümölcspótló zöldségféle. A görögdinnye a tökfélék családjába tartozik, ahova az uborka, sütőtök, cukkini és a sárgadinnye is.
Húsának jelentős része víz. De, ez a víz sokkal értékesebb, mint a csapvíz vagy az ásványvíz, ugyanis biológiailag könnyen felvehető formában tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat, valamint a nyári kánikulában jobban frissít, mint a bármilyen folyadék.
100 gramm görögdinnye energiatartalma átlagosan 30 kcal, azaz ha éppen diétázol, akkor sem kell aggódnod miatta.
A dinnye vitamin- és ásványi anyag tartalma is jelentős, ezért rendkívül egészséges. Kalóriatartalma alacsony, viszont a cukortartalma magas.
Brix-fok vagy cukorfok a cukortartalom mértékegysége. A legtöbb görögdinnyefajta 9-es és 10-es között mozog a skálán. A nagyon édes görögdinnyék – mint a Mirto vagy a Rubin – elérhetik a 11-12-es fokozatot is.
Magyarországon korábban a kerek és az utóbbi években újra a hosszúkásabb típus a legnépszerűbb, és divatba jöttek a magszegény dinnyék, amelyek a nemesítése tradicionális nemesítési eljárásokkal történik. Sokan természetesnek veszik, de a banán is magszegény, mégsem ódzkodunk a fogyasztásától. A magszegény görögdinnye húsa édesen roppanó és nem kásásodik olyan gyorsan, mint a magvas testvére.
Ma már gyakorlatilag egész évben vehetsz görögdinnyét, de magyar görögdinnyét csak június közepétől szeptember végéig találsz. Megéri megvárni a magyar szezont, mert hazai kertészek termelik neked, magas szakértelemmel, betartva a növényegészségügyi szabályokat, ami a külföldi dinnyénél kérdéses.
Nem ugyanolyan a külföldi görögdinnye, mint a magyar? Nem, mert a külföldi görögdinnye minősége, frissessége és íze rosszabb! A szállításból eredően nő a környezetszennyezés és a karbonlábnyomunk is, amelyek negatív irányba befolyásolják a klímaváltozást.
Régen meglékelték a dinnyét, így meg lehetett kóstolni vásárlás előtt, azonban mára ez a szokás a különböző szabályozások miatt nem volt fenntartható. Manapság a színe, fényessége, épsége és hangja alapján próbáljuk a legjobbat választani. Érdemes a fényes, ép, sötétzöld héjszínű, sötétsárga aljú dinnyét választani.