Emlékszünk még a COVID-időkre. Arra a furcsa, csendes világra, amikor a repülőterek üresen kongtak, a bőröndök porosodtak a szekrényben, és a legtöbbünk maximum a nappali–konyha–erkély háromszögben "utazott". Akkoriban még egy hétvégi kiruccanás is elérhetetlen álomnak tűnt, nemhogy egy távoli tengerpart vagy egy európai városnézés.
Amikor 8-10 évvel ezelőtt belevágtam az esküvőszervezésbe, nem gondoltam volna, hogy ennyit változik majd ez a világ. Azóta láttam meghitt, családi szertartásokat egy borospincében és fényűző, hollywoodi stílusú lagzit is, ahol még a pohárköszöntő is koreografált volt.
Van valami egészen különleges a nyári esküvőkben. Talán a hosszú nappalok, a meleg szellő, a virágok illata vagy csak az, hogy a napfényben valahogy még a szerelem is fényesebben ragyog.
Ma már nem ritka, hogy valaki úgy megy el nyaralni, hogy közben a bankszámlája mínuszba csúszik, ám a közösségi oldalán pluszban pörögnek a lájkok. Mert hát mi is számít jobban manapság: a valódi pénzügyi egyensúly vagy az, hogy jól mutassunk a tengerparton készült fotón?
A víz alatti régészettől a tengerbiológusok által vezetett bálnalesekig - Európa atlanti-óceáni szigetei azon dolgoznak, hogy a turizmus védje az óceán természeti és kulturális örökségét ahelyett, hogy tönkretenné azt.
A Balaton, a "magyar tenger", itthon hosszú évtizedek óta a nyár szinonimája. Családok, fiatalok, nyugdíjasok, biciklisek és bulizók tömegei lepték el a partokat évről évre egészen mostanáig. 2025 nyarán azonban valami megváltozott. A strandok félig üresek, a lángosos bódék előtt nincs sor, a szállásadók pedig panaszkodnak.