Az elmúlt évek hőhullámai nemcsak meteorológiai rekordokat döntöttek, hanem egy régóta halogatott kérdést is felszínre hoztak. Vajon a városi építészet valóban az embereknek készül, vagy inkább a látványnak és az ingatlanpiacnak?

Az elmúlt években a cégek jelentős része "AI-tudatos" lett. Prezentációk, workshopok, posztok, nagy szavak, miközben valami furcsa dolog történik. Minél hangosabban állítja egy szervezet, hogy nem fél az AI-tól, annál több jel utal arra, hogy nagyon is.

A masszázst sokan a jutalom kategóriába soroljuk, amit akkor engedünk meg magunknak, ha minden feladatot elvégeztünk, ha van rá időnk, pénzünk, vagy ha már tényleg fáj. Pedig, ha őszinték vagyunk, a modern munkakultúrában éppen a masszázs lenne az egyik legpraktikusabb megelőző eszköz, ami nem kényeztetés, hanem karbantartás.

A jövőről hajlamosak vagyunk feltételes módban beszélni. Úgy kezeljük, mint egy távoli eseményt, amely majd egyszer csak megtörténik, ha elkészül a technológia, ha felkészül a társadalom, ha átalakul a gazdaság. A tudományos gondolkodás azonban régóta mást állít. A jövő nem vár ránk. Folyamatosan formálódik, sokszor észrevétlenül, a mindennapi...

Az elmúlt évek hőhullámai nemcsak meteorológiai rekordokat döntöttek, hanem egy régóta halogatott kérdést is felszínre hoztak. Vajon a városi építészet valóban az embereknek készül, vagy inkább a látványnak és az ingatlanpiacnak?

A modern építészet sok helyen a látványról szól. Ikonikus homlokzatok, merész formák, üveg és acél dominanciája, Izlandon azonban egészen más logika érvényesül. Itt az épületek nem dominálni akarnak a környezet felett, hanem együtt élni vele. És éppen ez az a pont, ahol markánsan eltérnek a közép-európai szemlélettől.

A modern városi élet egyik legnagyobb kihívása a zaj. A zajterhelés nem csupán fárasztó, hanem stresszt és alvászavarokat okoz. Ezért az építészek egyre gyakrabban építik be a csendet a tervezésbe.

A podcastok világa ma már szinte mindenkit vonz, aki szeretne tartalmas beszélgetéseket, szakértői interjúkat vagy épp szórakoztató történeteket megosztani a hallgatóival. Azonban a jó tartalom önmagában nem elég, a hangminőség legalább olyan fontos.

A digitális tér túltelített vizuális ingerekkel. Az online közösségi média folyamatos impulzusai fárasztják a befogadót. A művészek erre válaszul újra felfedezik a lelassulás élményét: csendes kiállításokat, interaktív installációkat, ahol a néző nem csupán néző, hanem résztvevő.

Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt.

Rekordösszegű, több mint 2 milliárd forint jogdíjat fizet ki idén a hangfelvételek 2024. évi felhasználása után az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) - tájékoztatta a szervezet az MTI-t hétfőn.

Színházi, irodalmi és zenei eseményeket, mintegy tizenhat produkciót láthat a közönség a nyári hónapok során.